Magyarországon kb. 1,5 millióra becsülhető a cukorbetegek száma, azonban a betegek fele nem is tudja magáról, hogy diabéteszes. A cukorbetegség a szénhidrát-anyagcsere összetett zavara, amely kezeletlenül az egész szervezetre kiterjedő következményekkel, szövődményekkel járhat.
Ennek oka az, hogy ez az anyagcsere-betegség gyakran alattomosan, évek alatt, markáns tünetek nélkül jelentkezik (szemben az inkább fiatalokban előforduló 1. típussal), és a diagnózis felállításának időpontjában már súlyos szövődmények fennállásával is lehet számolni.
Minden negyedik végtag-amputáción átesett beteg, minden ötödik infarktusos, és minden hatodik végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő páciens cukorbeteg. A cukorbetegség időben történő felismerésével, megfelelő kezelésével a szövődmények előfordulása jelentősen csökkenthető.
A cukorbetegség, legyen az I-es vagy éppen II-es típusú, a vér cukor szintjének kóros megnövekedését jelenti, melynek az oka, hogy szervezetünk képtelen előállítani vagy megfelelően felhasználni az inzulint.
A cukorbetegség mára sajnos népbetegséggé vált modern világunkban, a lakosság 6-8%-át érinti ez a rendkívül alattomos betegség. Világszerte több, mint 300 millió cukorbeteg él, a cukorbetegségből eredő halálozás pedig dobogós helyen szerepel.
A cukorbetegség egy valódi csendes gyilkos, hiszen hosszú ideig nem okoz látványos tüneteket, utána azonban annál brutálisabb lefolyású. A cukorbetegség legtragikusabb végkifejletei a munkaképtelenné válás, szívbetegség, vesebetegség kialakulása, idegrendszeri károsodás, vakság és a halál. Sok esetben a betegség már évek óta zajlik, mire diagnosztizálják.
A cukorbetegek kb. 90%-a II-es típusú cukorbeteg, és 80%-uk elhízott. A II-es típusú cukorbetegség korábban gyermekeknél elvétve fordult csak elő, szinte ismeretlen volt, azonban mára számuk aggasztóan megemelkedett.
A cukorbetegség típusai
Az I-es típus a gyermekkorra jellemző, valószínű, hogy maga a szervezet pusztítja el a hasnyálmirigy szigetsejtjeit, ezáltal teljes inzulin hiány lép fel. Az inzulin pótlása nélkülözhetetlen, nélküle pár hét leforgása alatt meghal a beteg. Főleg tehát gyermekkorban jellemző ennek a típusnak a kialakulása.
A II-es típusnál más a helyzet. Itt van inzulin, csak az inzulin nem hat megfelelően, mert részleges inzulin érzéketlenség alakul ki. A hasnyálmirigy ezt mind több és több inzulintermeléssel próbálja ellensúlyozni, ami végül is a szigetsejtek kimerüléséhez vezet, ezért a végén itt is fellép az inzulin hiánya, és a beteg előbb vagy utóbb inzulinra szorulhat.
A cukorbetegség tünetei
Ha Ön túlsúlyos, családjában előfordult már cukorbetegség, keveset mozog, mindenképpen érdemes évente legalább egyszer szűrővizsgálaton részt vennie. Bizonyos tünetek, mint pl. a bő vizeletürítés, a szájszárazság, fogyás, bőrviszketés, nehezen gyógyuló sebek, merevedési zavar, végtagok zsibbadása felhívhatják a figyelmet a betegségre.
A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában több tényező is szerepet játszik. Alapja leggyakrabban az, hogy a szervezet által termelt inzulin nem tudja vércukorszint-csökkentő hatását megfelelő mértékben kifejteni, vagyis inzulinrezisztencia áll fenn. Ez általában a 30. életév után alakul ki arra genetikailag hajlamos és nem megfelelő életmódot folytató egyéneknél, ám napjainkban az elhízott gyermekek körében is egyre gyakoribb.
Gyakori szomjúságérzet és gyakori vizeletürítés
A fölös mennyiségű cukor egy része a vizelettel ürül, vagyis vizet visz magával (ahogy egy régi mondás tartja, senki sem tud kockacukrot pisilni), ez magyarázza a fokozott folyadékfelvételt és ürítést. Maga a diabétesz szó is görögül bő vizelést jelent. 1-es típusú diabéteszben általában ez az első tünet, de a vércukorszint növekedésével a 2-es típusban is megjelenik.
Homályos látás
Ha az Ön vércukorszintje túl magas, a szövetek víztartalma csökkenhet, ide értve a szemlencse víztartalmát is, ami befolyásolja a látást. Mindkét típusú diabéteszben előfordulhat, bár jellemzőbb az 1-esre, amelyben (kezeletlenül) már a korai szakban igen magas lehet a vércukorszint.
Lassan gyógyuló sebek, illetve gyakori fertőzések
Ez mindkét diabétesz típus velejárója, elhanyagolt esetben gyakran emiatt kerül a beteg orvoshoz. 2-es típusú cukorbetegségben gyengül az immunrendszer, romlik a szervezet védekezőképessége is. A hólyag és hüvelyi fertőzések különösen gyakoriak nők esetében.
Bőrelváltozások
Egyes 2-es típusú cukorbetegek bőrén sötét, bársonyos bőrelváltozások alakulhatnak ki a hajlatokban, általában a hónaljban és a nyak területén. Ezt az állapotot acanthosis nigricans-nak nevezik, amit az inzulinrezisztencia okoz.
A cukorbetegség szív- és érrendszeri szövődményei
A diabéteszben szenvedők kis- és nagyereiben alakulhatnak ki eltérések, melynek következtében látásromlás, veseelégtelenség alakulhat ki, illetve a szívinfarktus, a szélütés, az amputációhoz vezető végtagi érszűkület kockázata fokozódik.
A 2. típusú cukorbetegség során az inzulin-felhasználás, illetve az inzulintermelés károsodik. Az inzulin egy, a hasnyálmirigy által termelt hormon, melyre a szervezetnek a cukor felhasználásához van szüksége. Inzulin hiányában a sejtek nem képesek a cukrot hasznosítani, ami miatt a vérben magas cukorszint mérhető, míg a szervezet sejtjei tulajdonképpen éheznek.
A vérben keringő glükóz fehérjékkel, zsírokkal lép kapcsolatba, módosítva azok szerkezetét – többek között az érfalban is, ami az érbelhártya kóros működéséhez, az erek tágulékonyságának csökkenéséhez vezet.
Emellett a megváltozott anyagcsere következtében az érelmeszesedést elősegítő vérzsírok (a triglicerid, illetve a rossz koleszterinként emlegetett LDL) szintje is megnő.
Az érfalon belül gyulladás alakul ki, fokozódik a véralvadásra való hajlam. Ezek a változások, valamint a diabéteszes betegek 2/3-ában jelen levő magas vérnyomás mind a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásának kedveznek.
Sajnos a statisztikák szerint a diabeteses láb 2-es típusú cukorbetegek esetében – nem diabeteses kortársaikhoz képest – 30-40-szer gyakoribb alsó végtag amputációhoz vezet. Megfelelő odafigyeléssel és szoros vércukorkontrollal, illetve a szövődmények korai észlelésével ez megelőzhető lenne az esetek jelentős részében.
Szívérintettség, koszorúér-betegség
A cukorbetegségben szenvedő páciensek 2-5 x nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust, ráadásul az akut koronária szindrómát és infarktust követő halálozási arány is magasabb.
Míg nem diabéteszes, középkorú nőknél az infarktus kialakulásának kockázata a védő nemi hormonok miatt alacsony, diabétesz esetén ez az előny elvész, sőt, a nők halálozása meg is haladhatja a férfiakét.
Cukorbetegség során gyakran diffúz koszorúér-betegség, számos szűkület látható (a kiserek szintjén is), mely csökkenti a terápiás lehetőségek sikerét.
Emiatt, valamint a sérülékenyebb, oxigénhiányra érzékenyebb szívizomzat miatt gyakoribb a szívelégtelenség kialakulásának kockázata is.
Érszűkület
Cukorbetegek körében a perifériás érbetegség, azaz az alsó végtagi verőerek szűkületének előfordulása is gyakoribb.
Mivel általában itt is többszörös szűkületről van szó, illetve az erek lábfejhez közelebbi szakasza érintett, a terápiás lehetőségek ez esetben is korlátozottak: az értágítás, érműtét nem minden esetben kivitelezhető. Érszűkületre a séta közben jelentkező, gyakran görcsös jellegű, pihenésre szűnő lábfájdalom hívhatja fel a figyelmet.
Itt kell még megemlíteni a (már inkább a kisér-szövődmény kategóriájába tartozó) neuropátiát is – az alsó végtagon jelentkező zsibbadás, nyugalmi fájdalom az idegek károsodása következtében is kialakulhat.
Károsodik az érzékelés, az apróbb, pl. kényelmetlen cipő miatt kialakuló sérülések kevésbé feltűnőek. A rossz vérkeringés miatt a sebgyógyulás elhúzódóvá válik, gyakori a felülfertőződés, ami a későbbiek folyamán szintén amputációhoz vezethet.
Az alsó végtagi komplikációk esetén is nagy jelentősége van tehát a megelőzésnek, a szövődmények kezelése már sokkal nehezebb.
