A szívinfarktus, vagy helyesebben szívizominfarktus a szívizomnak kisebb-nagyobb területen hevenyen létrejövő elhalását jelenti. Hirtelen támadó, igen erőteljes, a szegycsont mögötti fájdalom, ami többnyire kisugárzik a bal karba, a vállba és a lapocka alá. A nyomó, szorító fájdalom a nyakba, az állba is átsugározhat. Jellegzetes kísérő tünet a halálfélelem, a megsemmisülés érzete. Sokszor nehézlégzés társul a fájdalomhoz, jellemző a verejtékezés, a szapora pulzus, a hideg végtagok és az eszméletvesztés.
A fájdalom akár órákig is eltarthat. A betegek kb. ötödénél a tünetek eltérnek az általánostól. Előfordul eszméletvesztés hányással, de mellkasi fájdalom nélkül. Lehet bizonytalan fájdalom a has felső részén, vagy tisztázatlan nehézlégzés enyhe mellkasi fájdalommal, de erős, a karokban és az állban jelentkező fájdalommal. A szívinfarktus pihenés közben is jelentkezhet.
Mi a szívroham?
Az infarktus kialakulását, csakúgy, mint az infarktusból való felépülést, nagymértékben befolyásolja az életvitel: táplálkozási szokások, testmozgás, és a stressz mértéke. Az egészséges életvitel ahhoz is hozzájárul, hogy csökkenjen a további szívinfarktusok kialakulásának kockázata.
A szívroham lényege, hogy a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, és a szöveti oxigénellátás megszűnik, a szívizomsejtek pusztulnak. Az elzáródás leggyakoribb oka az érelmeszesedés következtében létrejövő szűkület, illetve a szűkületben létrejövő vérrög. Az esetek egy jelentős részében az infarktus hirtelen alakul ki, és a szűkületet okozó plakk megrepedése, ritkán bevérzése váltja ki az egész érbelsőt elzáró vérrög kialakulását.
A túlsúly és a megnövekedett vérkoleszterin szint, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód és a stressz mind-mind kockázati tényező.
A szívinfarktus előjelei
A szívinfarktus bármikor kialakulhat, munkában, sportolás közben, pihenéskor, illetve mozgás esetén is. Bár hirtelen is kialakulhat, sok szívinfarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal, vagy már hetekkel korábban figyelmeztető jelek alakulnak ki. A szívinfarktus legelső figyelmeztető jele a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik, és pihenésre szűnik.
Ezekre nagyon fontos lenne odafigyelni, hiszen felismerésükkel az életmód még megváltoztatható és orvosi segítséggel maga a szívroham még nagy eséllyel elkerülhető. Az anginát a szív elégtelen vérellátása okozza, s az alábbi figyelmeztető jelek léphetnek fel:
- vissza-visszatérő mellkasi fájdalom
- a fájdalom kiterjedhet az egész mellkasra, a hátra, a nyakra és az állkapocsra, illetve lefelé a karokra, különösen a bal karra
- A fájdalom mozgásra erősödik, és pihenésre szűnik.
Amikor ezek a tünetek fellépnek erőfeszítés stressz vagy izgalom miatt, a szívizom extra vérellátást igényel, amely nem teljesíthető, mert a koszorúér artériák a zsírlerakódások miatt leszűkültek. A szívizom kevés vért kap, és fájdalomérzettel reagál. Pihenéssel a vérigény a normális szintre süllyed, és a fájdalom abbamarad.
Az infarktus figyelmeztető tüneteit nem könnyű felismerni:
nyomásérzés a mellkas közepén, esetleg csak furcsa teltségérzés, vagy szorító mellkasi fájdalom, ami több percen keresztül fennáll
kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát, vagy akár a fogak, az állkapocs irányába
egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak
folyamatosan fennálló fájdalom a has felső részén
légszomj
izzadás
megsemmisülés érzés
ájulás
hányinger, hányás
Bár a szívinfarktus hirtelen támad, általában a legelső figyelmeztető jel a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik és pihenésre szűnik, a fájdalmat a szív elégtelen vérellátása okozza.
Ez a rövid animáció bemutatja a szív működését, felépítésér s magát a vérkeringést
Forrás: www.egeszseg.origo.hu
